Howard J. Ehrlich: Miért a fekete zászló?
A fekete zászló az anarchia szimbóluma.
Az iszonyattól az örömig terjedő reakciókat vált ki azok körében, akik felismerik. Ismerd meg mit jelképez, és készülj fel arra, hogy egyre többször látod… Az anarchisták minden kormány ellen vannak, mert úgy vélik, hogy az egyén szabad és megalapozott akarata a közösségek és a társadalom legnagyobb ereje. Az anarchisták hisznek az egyéni felelősségvállalásban és kezdeményezésben, valamint a szabad egyénekből álló csoportok szívből jövő együttműködésében.
A kormány ennek az elképzelésnek az ellentéte, nyers erővel és szándékos csalással terjeszti ki a kevesek ellenőrzését sokak felett. Függetlenül attól, hogy ezt a kegyetlen és csalárd folyamatot olyan mitikus fogalmak igazolják-e, mint a királyok isteni joga, a demokratikus választások vagy a nép forradalmi kormányzása, az anarchisták számára ezek között nem sok különbség van. Elutasítjuk magát a kormány fogalmát és követeljük, hogy radikálisan támaszkodjunk a szabad emberek problémamegoldó képességére.
Miért fekete a zászlónk?
A fekete a tagadás színe. A fekete lobogó minden zászló tagadása. A nemzetek tagadása, amelyek az emberi fajt önmagával állítják szembe és tagadják az emberiség teljes egységét. A fekete a harag és a felháborodás állapota minden, az emberiség ellen elkövetett undorító bűncselekmény miatt, amelyet egy, vagy más állam iránti hűség nevében követtek el. Düh és felháborodás az emberi intelligencia megsértése okán, ami a kormányok színlelésében, képmutatásában és olcsó trükkjeiben rejtőzik.
A fekete a gyász színe is; a fekete zászló, ami eltörli a nemzetet, gyászolja annak áldozatait is – a külső és belső háborúkban meggyilkolt számtalan milliókat, valamiféle átkozott állam nagyobb dicsőségének fennmaradásáért. Gyászolja azokat, akiknek munkáját megdézsmálják, megadóztatják, hogy így fizessenek más emberek lemészárlásáért és elnyomásáért. Nem csak a test halálát siratja, hanem a szellem megnyomorítását a tekintélyelvű és elnyomó rendszerek alatt; gyászolja gondolatok millióit, amelyeket elsötétítettek és így soha nem volt esélyük fénybe borítani a világot.
Ez a vigasztalhatatlan bánat színe.
De a fekete gyönyörű is. Ez az eltökéltség, az elhatározás, az erő színe, olyan szín, ami az összes többi színt eltörölheti és meghatározhatja. A fekete titokzatos környezete a termékenység megeredésének, az új élet táptalaja, ami mindig fejlődik, megújul, felfrissül és újrateremti magát a sötétben. A földbe rejtett mag, az ivarsejt különös utazása, az embrió titkos növekedése az anyaméhben, mindezt feketeség veszi körül és védi.
Így hát a fekete tagadás, harag, felháborodás, gyász, szépség, remény, az emberi élet, és kapcsolatok új formáinak előmozdítása és menedéke ezen a földön és kapcsolat a földdel. A fekete lobogó mindezt jelenti. Büszkék vagyunk arra, hogy visszük, sajnálnunk kell, de várjuk a napot, amikor már nem lesz szükség ilyen szimbólumra.