Az elmúlt hónapokban számos forradalmi internacionalista anarchista szervezet írta alá a következő nyilatkozatot. Bár maga a nyilatkozat frissítésre szorul, előfutára volt egy új anarchista internacionalista hálózat létrehozásának, amelynek célja a következő:
Gyakorlati szintű kollektív szolidaritás a forradalmi elvek alapján; információ-ármalás és propaganda központként való működés; a különbségek hangsúlyozása azoktól az ellenzéki csoportoktól, amelyek anarchizmus néven futnak, de már nem védelmezik a forradalmi internacionalizmust; valamint állandó referenciapont biztosítása a libertariánus hagyományban, amíg más nemzetközi kezdeményezések vitatják a felszólítást „nincs háború, kivéve az osztályharcot”.
Az aláírók listája a szöveg végén olvasható, a hálózat bővítésére irányuló, következő találkozókra további meghívók kerülnek kiküldésre mindazoknak, akik a minden háborúval szembeni forradalmi internacionalista ellenzékiséget képviselik.
Anarchista Internacionalisták Hálózata (NAI): forradalmi defetizmust minden háborúzó államban!
Célunk: a háborús ellenállók, a sorozás alól kibúvók , a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók és a dezertőrök támogatása!
Felhívást intézünk egy széleskörű szabadelvű internacionalista kezdeményezés érdekében a militarista propaganda ellensúlyozására!
Küszöbön áll egy nukleáris katasztrófa! A „keleti” és „nyugati” uralkodó osztályok közönséges csalók, akik hatalom- és profitéhségüket egyre inkább a hadiiparra támaszkodva csillapítják.
Az önjelölt Nyugat a következő világháború forgatókönyveit vázolja fel. Számukra a „szabad világ” egy, a létezésért folytatott harcot vív az „autokráciákkal”, amelyeket egyre inkább a keleti sztereotípiákkal azonosítanak, és amelyek az állítólagos „civilizációnkat” fenyegetik.
Dicsérik az ebben a „demokratikus” táborba tartozó nemzeteket, mint Ukrajna, Izrael vagy Tajvan, mert ugyanazt a globális, a „jók” a „gonoszok” ellen harcot vívják. Ez a logika már Szíria iszlamistáit is a „jók” oldalára sorolja.
A másik oldalon pedig Oroszország, Kína és Irán állnak, olyan totalitárius államok, amelyeket titkosrendőrség, pártkáderek vagy papok irányítanak. Mind erőszakosan nyomják el osztályunkat, a dolgozókat és küzdelmünket a megszorítások és a háborúhoz vezető intézkedések ellen.
Álljunk a libertariánus internacionalista kezdeményezés mellé a naponta terjesztett militarista propagandával szemben, ami úgy tünteti fel a mi, „jók” oldalán álló fegyverkező államaikat, mintha ezek valamiféle humanitárius vállalkozások lennének!
Erkölcsi és gyakorlati támogatást kell nyújtanunk a háborút ellenzőknek, a sorozás elől menekülőknek, a dezertőröknek és az internacionalista álláspontot képviselő csoportoknak, különösen a háborús övezetekben!
A forradalmi defetizmus érdekében alapvető fontosságú a háborús frontok minden oldalán támogatni a szolgálatmegtagadást, a lelkiismereti okokból való dezertálást és a sorozás elől való menekülést. Immár Oroszország és Ukrajna is elismeri, hogy a dezertálás jelentős problémát jelent halálos terveik megvalósításában.
Ez, az internacionalizmusunk által keretezett támogatás elősegíti a nacionalizmus és a határok, a területi szuverenitás, a nemzetállam és annak protoállam riválisai elleni kezdeményezéseket, új lehetőségeket teremtve a nemzetközi szolidaritás és testvériség érdekében.
A frontvonalak közelebb vannak, mint gondolnád, ott kezdődnek, ahol a legközelebbi fegyver- vagy alkatrészgyár, logisztikai raktár, közlekedési csomópont vagy kommunikációs központ helyezkedik el.
A háború ott is zajlik, ahol a kikötők és repülőterek, a katonai bázisok és tartalékos laktanyák találhatók. A vasúti hálózatok és autópályák, a városok és települések és a gyárak pedig azok, ahol mi, munkások, az egyre szigorúbb megszorítások miatt a háború árát elszegényedésünkkel fizetjük meg. Most pedig már a sorozás is fenyeget.
Moccanni sem tudunk anélkül, hogy ne érintene bennünket a háború, és amikor ezt szóvá tesszük, dübörögni kezdenek a retorikai fegyverek : „bajkeverő, szélsőséges, áruló!” Szerintük mindezek lehetünk. Ideje egyértelműen elkülöníteni mozgalmunkat azoktól, akik „egy bizonyos háborút” támogatnak az osztályharc helyett.
Nyilvánvaló, hogy a forradalmárok nemcsak ellenzik háborúkat, hanem a háborúellenes fellépés társadalmi forradalommá alakítását is szorgalmazzák! Nem a háború előtti állapothoz, a „kapitalista békéhez” való visszatérést szorgalmazzuk, amely csupán elnyomásunkban megnyilvánuló felkészülésük a következő véres vállalkozásukra.
Mit tehetünk a gyakorlatban, egyénileg és kollektíven, itthon és külföldön?
A legalapvetőbb szinten: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
Nem szabad egyetértésre törekednünk velük, fel kell hívnunk az emberek figyelmét a képmutatásukra, határokon átívelően ki kell állunk magunkért és osztályunkért. Kollektíven kell elutasítanunk a „nemzeti érdekeiket”.
Kapcsoljuk össze a megszorításokkal és a háborús haszonszerzéssel szembeni küzdelmeinket. Minden, amit magunkért és osztályunkért teszünk, akadályozza „háborús állam” működését. Csatlakozzunk a szolidaritás megnyilvánulásaihoz lokálisan és a gazdasági ágazatokban – minden hazai fronton elért győzelem példát mutathat külföldön is.
Az Északi-sarkvidéktől a Vörös-tengerig, Tajvatól és a Kongó-medencéig a kontinentális határok már lángokban állnak vagy épp készülődnek a háborúra. A szuperhatalmak álarcai nem változtatják meg valódi arcukat. Azt akarják, hogy harcoljunk, értük és helyettük – a kapitalizmus maga a Háború! Ez már nem tréfa, valódi veszély fenyeget!
Aláírók:
Egyesült Királyság:
Anarchist Communist Group
Anarcom Network
The Stirrer (Keynsham)
Alex Alder (egyénileg)
Írország:
Organise! Ireland
Csehország:
Antimilitarist Initiative
The Czechoslovak Anarchist Association (CAS)
Franciaország:
Initiative Olga Taratuta
