A „veterán nap” apropóján meghirdetett antimilitarista felhívásra adott nemzetközi válasz részeként szolidaritásunkat fejezzük ki az úgynevezett Magyarországról minden dezertőrrel, parancsmegtagadóval és háborús ellenállóval az egész világon!
Szimbolikus tiltakozásunk helyszíneként – mint azt a mellékelt fotó is mutatja – a budapesti Hősök terét választottuk, ahol a „magyar honfoglalás” millenniumára készített nemzeti pantheon áll, melynek központi szobrai a „honfoglaló” magyar törzsek vezetőit formázzák. A későbbiek során a központi emlékmű mögött félkörívben királyszobrokat is elhelyeztek, eléje pedig az első világháború elesettjei előtt tisztelgő emlékkövet állítottak. Az Osztrák–Magyar Monarchia – melynek Magyarország abban az időben része volt – a Nagy Háború négy éve alatt összesen mintegy 9 millió katonát állított fegyverbe, a felnőtt férfi lakosság színe-virágát. Közülük 1,1 millióan haltak meg, 3,6 millióan sebesültek meg és több mint 2 millióan kerültek hadifogságba. Konkrétan Magyarország és a vele államközösséget képező Horvátország területéről 3,4 millió katonát soroztak be, közülük pedig 530 ezren estek el, 1,4 millióan sebesültek meg és 833 ezren estek hadifogságba. Ezek a katonák azonban nem hősök voltak, hanem áldozatok: s nem csupán a háborúé, hanem egy olyan államé és egy olyan termelési rendszeré, amely világszerte ártatlan emberek millióit küldte mészárszékre. Ezért aztán nem több cinikus képmutatásnál, hogy pont azok vontak glóriát fejük fölé és igyekeztek hőskultuszt teremteni körülöttük, akik maguk is szerepet játszottak pusztulásukban és/vagy annak az útnak a kikövezésében, amely bő két évtized múltán újfent tragédiába torkollott, Magyarországról újabb 350 ezer katona és több mint félmillió civil, világszinten pedig mintegy 60 millió ember halálát követelve egy hat évig tartó vérözön keretében. Magyarországon az I. világháború értelmetlen pusztításának a hátországba hazatérő katonák (gyakran dezertőrök és szökevények) aktív részvételével lezajló őszirózsás forradalom vetett véget, melynek keretében ezek a(z egykori) katonák sapkájukról az uralkodó névjelével ellátott jelképet letépték, és helyére béke iránti vágyuk jeleként virágot, konkrétan őszirózsát tűztek. Az igazi hősök nem azok a katonák voltak, akik a parancsot engedelmesen végrehajtva értelmetlenül hullatták vérüket otthonuktól távoli vidékeken, hanem azok, akik a parancsot és az engedelmességet megtagadva szembefordultak a háború értelmetlenségével. Legszebb történelmi hagyományainktól tehát nem idegen – és e hagyományt mi is büszkén vállaljuk – a csehországi antimilitarista Dezertér felhívása: Inkább egy margaréta a sisakban, mint pipacsok a sírokon!
Néhány pillanatkép a magyarországi militarizációról az elmúlt két hónap tükrében:
2025. szeptember 1. Kezdetét vette a másfél hónapon át tartó Adaptive Hussars 2025 (ADHU 25) elnevezésű „nagyszabású országvédelmi gyakorlat”, amely az 1989-es „rendszerváltás óta a Magyar Honvédség legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb művelete” volt. A NATO-keretek között zajló gyakorlaton – melynek célja az volt, hogy a 2015-16-ban megkezdett haderőfejlesztést mintegy „visszaellenőrizendő”, „valós, összetett helyzeteket szimulálva mérje fel a magyar haderő reagálási, vezetési és együttműködési képességeit” – a Honvédség minden haderőneme és összesen 22 ezer (hivatásos, szerződéses és tartalékos) katonája vett részt.
2025. október 6. A nemzetközi sajtóban megjelent a hír, miszerint a német Rheinmetall zalaegerszegi gyárát egy kutatás-fejlesztési központtal szándékozik kibővíteni, melyhez a magyar állam 560 millió forint állami támogatást tervez biztosítani. Egyúttal az is kiderült, hogy a Rheinmetall Hungary Kft.-ben 49%-os tulajdont vásárol a magyar 4iG technológiai cég, ami mindennél jobban jelzi, hogy a NER-burzsoázia milyen mértékben profitál a hazai militarizációból.
2025. október 23. Az 1956. októberi forradalom évfordulóján tartott szokásos ünnepi megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök szinte szóra se méltatta az összejövetelre apropóul szolgáló történelmi eseményt, helyette ádáz „békeharcosként” tetszelegve az ukrajnai háború rémével riogatta a hallgatóságot, többször elismételve, hogy „a kormány a béke pártján áll”. Az eseményt a kormánypárt szokásos mozgósító felvonulása, az ún. „békemenet” keretezte, melynek egyik óriásmolinóján a „Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért” felirat díszelgett. A „békemenet” hitelességét azonban a miniszterelnök beszédével egyetemben az égen elhúzó Gripen vadászbombázó repülőgépek minden másnál nyilvánvalóbban kérdésessé tettek. Ezzel párhuzamosan a honvédelmi miniszter a vajdasági Szabadkán tartott megemlékezésen mondott beszédében a kormánypárt propagandáját szajkózva kifejtette: „ki kell tartanunk akkor is, főleg akkor, ha nagyon erős nyomást gyakorolnak ránk, hogy adjuk fel alapvető érdekeinket és értékeinket, és hagyjuk, hogy a hazánkat illegális migránsokkal árasszák el, vagy hogy belekényszerítsék hazánkat és egész Európát egy olyan háborúba, ami nem a mi háborúnk”.
2025. október 28. Budapesten a kormányközeli Alapjogokért Központ támogatásával megrendezésre került a III. Nemzetközi Izrael Párti Csúcs, melyen a magyar honvédelmi miniszter is felszólalt, szándékosan összemosva a népirtásban vétkes izraeli rezsimmel szembeni kritikákat az antiszemitizmussal és a terrorizmus pártolásával, egyúttal teljes támogatásáról biztosítva Izrael államot, s visszautasítva a vele szembeni nemzetközi gazdasági bojkotthoz való magyar állami csatlakozást. Mint megfogalmazta: „Összeköt bennünket a történelem, a hit és a szövetség, amelyet az idő sem bonthat meg. A kétoldalú kapcsolataink történelmi csúcson vannak, Izrael és a zsidóság támogatása kulcsfontosságú a szuverén Magyarország sikeréhez. Magyarország Izrael, ahogy Izrael Magyarország mellett áll, a béke, az igazság és a szuverén nemzetek oldalán.”
2025. november 4–7. Tizenhét országból érkező mintegy 40 fő részvételével Budapesten sor került a NATO Összhaderőnemi Doktrínafejlesztési Tanfolyamára, amely a NATO egyetlen olyan képzési formája, ahol a katonai szövetségi rendszer doktrínáinak kidolgozóit és felelőseit képzik. Mint azt a tanfolyam célját illetően a Honvédség Transzformációs Parancsnokságának parancsnoka megfogalmazta: „Az utóbbi időben a katonai konfliktusok típusai bővültek, jellemzőik pedig jelentősen átalakultak. Annak érdekében, hogy hatékonyan tudjunk alkalmazkodni a műveleti környezet változásaihoz, szükséges a kutatás-fejlesztés, az innováció, a doktrínafejlesztés, valamint a képzési és oktatási rendszerek modernizálása is.”
2025. november 5. „Honvédelmi élményközpont” nyílt Győrben, az ETO Park bevásárlóközpontjában, ahol – a haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős állmatitkár szavaival élve – „szabadulószoba, drónpálya, airsoft-lőtér, VR-szemüvegek és más programok segítenek élményeken keresztül átélni a katonák munkáját, megszerettetve ezzel a Magyar Honvédséget”. A központ mellett toborzóirodát is kialakított a Magyar Honvédség. A hírek szerint az „első fecske” után hamarosan más vidéki városokban – így Békéscsabán és Nyíregyházán – is várhatók hasonló fejlesztések, melyekkel nyilvánvalóan elsősorban a naiv fiatalokat kívánják megszólítani, és „a katonáskodás menő” toposzra építve ösztönözni a Honvédséghez önként csatlakozók számát.
2025. november 7. A magyar kormányfő, Orbán Viktor Washingtonban találkozott Trump amerikai elnökkel, és többek között fegyverbeszerzésekről tárgyalt, több tételről, köztük nagy értékű amerikai HIMARS rakétaelhárító rendszerek vásárlásáról is megállapodva, melyekre az amerikai Kongresszus felhatalmazását követően kerülhet sor 3-5 éves beszerzési periódusban.
A Global Firepower Index nemzetközi rangsorában 2025-ben az 55. helyen áll Magyarország. Eszerint a katonai légierő jelenleg 69 repülőgéppel operál, melyek közül 12 harci repülő, 8 támadó, 44 pedig sima helikopter, a maradék hányadot pedig szállító és gyakorló járművek teszik ki. Ami a szárazföldi haderőt illeti, kb. 7800 járművel, 209 harckocsival, 295 vontatott és 24 önjáró tüzérségi fegyverrel rendelkezik. A teljes katonai állomány becsült értéke 76.600 fő, melyből az aktív állomány 41.600 fő, míg a tartalékosok száma 20 ezer körül mozog. Ez a szám az utóbbi években – főképp a területvédelmi önkéntesek csatlakozása folytán – folyamatosan növekedést mutat: míg a hivatalos adatok szerint 2023-ban 2600-an csatlakoztak a hadsereg kötelékéhez (köztük 300-an rendes szerződésesként), addig 2025 októberére az önkéntesek száma már meghaladta az 5 ezer főt.
A toborzókampány egyre fokozódó mértékben a legfiatalabb generáció megszólítására irányul, melynek részeként csak a 2024-25-ös tanévben az ország 140 középiskolájában 125 katonaoktató közel 15 ezer diáknak tanította a honvédelem alapismeretek tárgyat, továbbá a honvédség ezenfelül rendszeresen jelen van az egyetemi és főiskolai kampuszokon, nyílt napokat szervez, valamint a továbbtanulási börzék rendszeres résztvevője. És bár a toborzási kampány keretében a honvédség állománya szemmel láthatóan fokozatosan növekszik, a közvéleménykutatások szerint Magyarországon a megkérdezett fiataloknak csupán 32%-a támogatná a sorkötelezettség visszaállítását – egy olyan lehetőséget, amelyre a szomszédos Horvátország alig egy hónapja szolgáltatott precedenst.
Mindezek a törekvések jelentős pénzügyi hátteret feltételeznek, melynek megteremtését a magyar kormány évről évre egyre bővülő mértékben igyekszik biztosítani, a 2025-ös évre 1939 milliárd forintot különítve el az állami költségvetésben a Honvédelmi Minisztérium számára, amely – a korábbi magyar trenddel egybevágóan – meghaladja a NATO által előirányzott GDP-arányos minimumértéket. A magyar kormány képviselője továbbá a 2025. június 25-i hágai NATO-csúcson egyetértését fejezte ki a „védelmi költségvetés” további növelésének szükségességét illetően, melyet a főtitkár, Mark Rutte indítványozott.
